2010. január 27-28-án kétnapos nemzetközi konferencia lesz Budapesten: Clusters in Europe címmel.
A konferencia célja, hogy az EU klaszterpolitikai ajánlásai és jó európai és ázsiai klaszter-gyakorlatok ismeretében alakítsák a közép-európai klaszter-fejlesztési gyakorlatot, illetve a konferencia keretében bemutassák a magyar klaszterpolitika sajátosságait, az egyedi kihívásokat és az azokra adott válaszokat.
Időpont: 2010. január 27-28. 9.30 (érkezés 9.00-től)
Helyszín: Budapest, Marriott Hotel (H-1052 Budapest, Apáczai Cs. J u. 4.)
A program innen tölthető le.
A regisztráció a www.polusprogram.eu honlapon 2010. január 5. és 20. között lehetséges.
A részvételre csak regisztrált vendégek jogosultak. A konferencia részvételi díja: 100 Euro/fő
A konferencia munkanyelve az angol, szinkrontolmácsolás magyar-angol nyelveken biztosítanak.
**************************************************************************************************************
2009. december 8. "Lépéselőnyünk van" - IT kérdések a Magyar Telekomnál
2010 második felében visszatérhet a növekedés a hazai IT piacra - véli Papp István, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a társaság Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezetője a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
P.: Ha nem tévedek idén egész komoly a visszaesés a hazai IT piacon. Mikor kezdődhet újra fellendülés?
P. I.: A visszaesés kétségtelen, de hogy annak mértéke pontosan mekkora lesz 2009-ben, azt nem tudom megmondani. Némi öröm az ürömben, hogy a Magyar Telekom IT-bevételei ebben az évben is nőttek, nagyjából 10-12 százalékkal, ami azt jelenti, hogy a versenytársakat, a piacot ilyen értelemben megelőztük. Arra számítok, hogy 2010-ben, különösen az év második felében a gazdaság ismét növekedésnek indul. Az IT piac alakulása majdnem párhuzamosan követi a GDP alakulását, tehát ha a gazdaság teljesítménye nő, akkor az IT piac is nő. Szerintem jövőre egy számjegyű növekedés jelentkezik az IT piacon, azt követően pedig be a bővülés be tud állni egy 3-5 százalék közti stabil értékre, amit korábban az IDC nevű piackutató társaság előrevetített. Túl azon, hogy újra bővülhet az IT piac, nagyon fontos, hogy már most érzékelhető egy strukturális átalakulás is, hiszen erős az elmozdulás a szolgáltatások irányába. Az informatikai rendszereket szolgáltatásként igénybe vevő cégek száma tapasztalatunk szerint nő. A válság, a szűkülő beruházási keretek és források, illetve a hatékonyabb és átgondoltabb vállalati erőforrás-gazdálkodás tovább táplálhatja ezt a folyamatot.
P.: Ha jól értem 2010-re magasabb növekedési ütemet vársz, ami aztán 3-5% körülire normalizálódik. Mi ennek az oka?
P. I.: Az, hogy a most a válság miatt elhalasztott beruházások összpontosulva jelennek majd meg a piacon. Ezen kívül az előző években elnyert európai uniós források újabb infrastruktúra fejlesztési hullámot indíthatnak , és ez lökést adhat az informatikai szektornak. Abban azért nem vagyok biztos, hogy jövőre 5%-ot meghaladó mértékű lehet a növekedés. .
P.: Mely szegmensekben térhet vissza a leghamarabb a növekedés, hol van a legnagyobb potenciál?
P. I.: Amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, érdemes ránézni az európai infokommunikációs térképre, megvizsgálni, hogy ehhez képest hazánk mely szegmensekben van látványos lemaradásban. Ezeken a területeken várható fejlődés, mert elkerülhetetlen a felzárkózás.
Ilyen az egészségügy, ahol részben intézményi szinten, az európai uniós források megjelenésének köszönhetően, részben pedig régóta halogatott központi államigazgatási programoknak köszönhetően jelentős fejlesztések várhatóak. Konkrét lépésekkel készülünk erre,a héten lezártuk az ISH informatikai szolgáltató cég akvizícióját. Ezzel belépünk egy új piacra, mégpedig piacvezetőként. Azt remélem, hogy ez a cégfelvásárlás nagyon stabil alapot ad egy teljes egészségügy-informatikai szolgáltatásportfolió kialakításához.
Hasonló területnek tartom az oktatást is. Itt is nagy az elmaradásunk. Az infrastruktúra ugyan kiépült, de azok az alkalmazásokés korszerű infokommunikációs rendszerek, amelyek az oktatást tennék korszerűbbé, és a diákok tanulási lehetőségeit szélesítenék, még nem jelentek meg széles körben Magyarországon. Azt gondolom, hogy ezen a piacon is fejlődés várható a következő időszakban. Részben azért, mert óriási az igény, az oktatási piac is éppúgy globalizálódik, mint bármely másik iparág. Nem lehetünk versenyképesek, ha nem lépünk az ICT-fejlesztések területén. És végül megemlíteném az elmúlt időszakban elmaradt, informatikai nagyberuházásokat. Ilyen az elektronikus útdíjszedés, az egészségügy központi modernizációjához szükséges e-taj-kártya rendszer, vagy az országossegélyhívó rendszer. Ezek a fejlesztések lendületet adhatnak az IT szektornak.
P.: A lengyel Asseco be kíván törni a magyar piacra, a vezérigazgató szerint napokon belül felvásárlást jelenthetnek be. Tartasz a külföldi konkurencia megjelenésétől?
P. I.: Ez egy törvényszerű folyamat, újabb külföldi konkurencia megjelenése nem zárható ki a magyar piacon sem. A válság eredményeként felgyorsulhat a piaci konszolidáció is, és kialakulhatnak a hozzánk hasonló integrált távközlési és infokommunikációs szolgáltatók. Nem aggódom emiatt, mert a Magyar Telekomban két éve indított átalakulásnak köszönhetően véleményem szerint lépéselőnyünk van a konkurenciához képest.
P.: Pontosan mire célzol?
P. I.: 2008. január 1-i hatállyal megkezdődött a Magyar Telekom gyökeres szervezeti átalakulása, amelynek keretében felállt a lakossági és a vállalati üzletágunk. A vállalati üzletágban egy hároméves munkaprogram kezdődött el akkor, amelynek a következő állomását 2010. január 1-én érjük el. A technológiai trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a távközlés és informatika között húzódó határvonalak elmosódnak. Ezen trendeketet jó jellemzi például a virtualizáció vagy cloud computing terjedése. Ez jelentős paradigmaváltás a vállalati kommunikáció területén. Ennek eredményekéntAz elmúlt 10 évben változatlan hálózati architektúrák, vállalati kommunikációs rendszerek alapvetően alakulnak át, és a korábbi elosztott architektúra helyett kialakulnak a központi adat és alkalmazásszolgáltató rendszerek. Olyan központi adatbázisok, szoftvererőforrások, vagy hardvereszközökre gondolok, amelyeket nagy sávszélességű adatkapcsolaton keresztül érnek el a felhasználók bármikor, bárhonnan, vezetékes vagy mobilhálózat segítségével. Ez egy lényegi átalakulás, az iparágban. A nagyvállalatok működése folyamatos telekommunikációs és informatikai jelenlétet igényel. Legtöbb esetben az ügyfél el is várja, hogy az ICT szolgáltatások szállítója egyszerű szoros partneri vagy akár stratégiai partneri viszonyba is kerüljön vele. Mi ezt a piaci igényt szeretnénk szervezeti értelemben is kiszolgálni azzal, hogy a távközlési és az informatikai portfoliónk értékesítését egy kézbe tettük, ráadásul az informatikai leányvállalatunkba, ahol megvan mindaz a szaktudás, amely a nagy komplexitású, virtualizált, rendszerek kialakításához szükséges. Az ügyfelek jobban elhiszik, hogy egy informatikai cég képes infokommunikációs szolgáltatást biztosítani, mint hogy egy telekommunikációs cég képes lehet bonyolult és testreszabott IT rendszereket építeni és üzemeltetni. Ez nagyon fontos szempont volt, amikor arról döntöttünk, hogy a leányvállalatunkat integráljuk vagy a nagyvállalati érétkesítést helyezzük ki egy leányvállalatba.
P.: Ez jól hangzik, de akkor pontosan mi is változik majd meg az ügyfeleitek számára 2010-től?
P. I.: Először is egyszerűsödnek a kereskedelmi kapcsolatok, hiszen egykapussá válik a kiszolgálás. Ez némileg elcsépelt kifejezés, de azok az ügyfelek, akik korábban több kapcsolattartóval álltak rendszeres kapcsolatban egy probléma kezelése esetén, értik, hogy mi ennek a jelentősége.
A másik nagyon fontos előrelépés az ügyfelek szempontjából a rugalmasság. A korábbinál gyorsabb és magasabb színvonalú kiszolgálást valósíthatunk meg.
A harmadik nagyon fontos elem az innováció, egy teljesen új alapokra helyezett termékportfolió megvalósítása, amelyben valóban integrálódik a vezetékes kommunikáció, legyen az hang vagy adat, a mobilitás és az informatika. ,
P.: Lehet-e bármilyen módon számszerűsíteni az intézkedések jótékony hatását? Mekkora költségcsökkentést/bevétel növekedést vártok tőle?
P. I.: Ez a változás a versenyképességről szól. Arról, hogy egy integrált infokommunikációs rendszerintegrációs vállalat kialakításával versenyelőnyre tegyünk szert a többi szolgáltatóval szemben, akik véleményem szerint idővel követni fogják ezt az irányt.
Azt reméljük, hogy az új megközelítés eredményeként nőhet árbevételünk az új termékek bevezetésénak köszönhetően, a . Ezen túl éves szinten nagyjából 1milliárdos költségcsökkenést várunk a programtól, ami a folyamati költségek optimalizálásból, némi erőforrás-átszervezésből, leépítésből adódik
P.: Elbocsátásokkal is jár ez?
P. I.: Igen, nagyjából 80 főt küldünk el az üzletágtól.
P.: Ez hány százaléka az állománynak?
P. I.: Körülbelül 5 százalék körüli érték.
P.: Mennyire látod transzparensnek a hazai államigazgatási megrendeléseket? Gondolok pl. a BKV-ügyre.
P. I.: A Transparency International legutóbbi jelentését olvasvaelgondolkodtató az, hogy hol helyezkedik el Magyarország korrupció és transzparencia ranglistáján. Az államigazgatási és a piaci szereplőknek egyaránt van tennivalójuk. Nekünk gazdasági vezetőként arra kell törekednünk, hogy minél inkább elősegítsük a transzparenciát és ezzel is példát mutassunk.
A BKV szerződésének az átadása a Synergonhoz egy teljesen más kérdés. Az egy törvényes és transzparens közbeszerzési eljárás eredménye volt. Volt egy feszítő költségvetési helyzet, amelyben a BKV velünk nem talált megoldást, ezért keresett egy alternatív szolgáltatót.
P.: Mi lehet a következő években az IT piac zászlóshajója? IT-infrastruktúra, IT-alkalmazások, IT-outsourcing...
P. I.: Egyre többen szolgáltatásként szeretnék az informatikát igénybe venni, legyen szó szoftveralkalmazásról, infrastruktúráról vagy távközlésről, és ez egyre inkább jellemző lesz a jövőben.
A pénzhiány, a beruházási forráshiány idején, nagyon jó megoldás lehet a fejlesztésre, hogy ügyfeleink béreljék a legkorszerűbb az informatikai rendszereket.
Meghatározó trend lehet, az outsourcing szolgáltatások terjedése is, és nemcsak. Egy átalakult gazdasági helyzetben - még akkor is, ha a gazdaság növekedni fog - a vállalatok újra gondolják működésüket, és egyértelműen különbséget fognak tenni a versenyképességüket közvetlenül támogató alaptevékenység és az azt kiegészítő tevékenységek között.
Szerintem az lesz a jellemző, hogy ügyfeleink alaptevékenységükre helyezik a hangsúlyt, míg az azt kiegészítő tevékenységeket kihelyezik olyan professzionális szolgáltató vállalatokhoz, amelyek azt a szakértelmük és méretgazdaságosságuk okán magasabb színvonalon és sok esetben olcsóbban tudják biztosítani.
P.: Mit gondolsz, mekkora profithányaddal, mondjuk üzemi eredményhányaddal képes egy IT cég működni a magyar piacon?
P. I.: Konkrét százalékos értéket nem tudok mondani, de az biztos, hogy a nyereség mindig attól függ, hogy mekkora a hozzáadott érték. Azt gondolom, hogy mindannyiunknak - a felhasználóknak is - az az érdeke, hogy a hozzáadott érték a hazai infokommunikációs piacon nőjön. Ez jó az az ország gazdaságának, , jó az iparágban működő cégeknek, mert több forrás lesz az innovációra, és ezért ez jó a felhasználóknak is.. Ily módon talán minden vállalat sikeresebben tudja magát pozícionálni a nemzetközi piacon is. Ezen keresztül persze az egész ország versenyképessége nőhet.
*************************************************************************************************************
2009. november 19-20. „E-MAGYARORSZÁG, E-KORMÁNYZAT, 2009, Konferencia és kiállítás, Siófokon, a számvetés és a jövőkép megrajzolása jegyében. A rendezvényen ezúttal a Magyar IKT Klaszter is részt vesz kiállítóként.
Nyolcadik alkalommal találkoznak a kormányzat, a parlamenti pártok, az üzleti (infokommunikációs) szektor, az önkormányzatok képviselői, hogy közösen gondolkodjanak a fejlett gazdaságokhoz felzárkózás teendőiről. Az ország legnagyobb részvételű párbeszéde a fejlett információs, tudás alapú társadalom és gazdaság megteremtése érdekében, a közös jövőért.
Részletes tematika, a jelentkezési feltételek, részvételi kedvezmények és regisztráció a www.e-magyarorszag.hu weboldalon.
*************************************************************************************************************
2009. november 18-án Megtartotta klaszter-tanácsülését a Magyar IKT Klaszter
A tagok képviselőinek több mint felének jelenlétében megtartotta ülését a Magyar Telekom Nyrt. vezette Magyar IKT Klaszter. Az ülésen előadást tartott a holisztikus menedzsment rendszerekről Oliver Wichtl, a svájci Malik menedzsment tanácsadó cég bécsi irodájának vezető partnere valamint Kocsis Alexandra a Pólus Iroda közép-magyarországi képviselője, aki a klaszterfejlesztési lehetőségekről beszélt. A tavalyi induló klaszter pályázaton elért sikert követően a tagok célul tűzték ki, a klaszterfejlesztés következő lépcsőjének tekintett, a fejlődő klasztereket jellemző együttműködési szint elérését és ezzel összhangban a fejlődő klaszterek számára kiírt pályázati kiíráson történő eredményes szereplést. Héjj Tibor a klasztermenedzsment feladatokat ellátó Proactive Management Consulting Kft. ügyvezetője a Klaszter jövőbeli lehetőségeire, ugyanakkor a stratégiában történő változtatások szükségességére hívta fel a figyelmet. A klaszter-tanácsülés jóváhagyta négy új tag csatlakozását a Klaszterhez, amellyel a Klaszter tagjainak száma 20-ra emelkedett.
*************************************************************************************************************
2009. június 17. Bevásárol az Magyar Telekom
Középpontban a kórházi, a banki és a kereskedelmi szoftvereket fejlesztő cégek
Újabb informatikai cégek felvásárlása iránt érdeklődik a Magyar Telekom – értesült lapunk Papp István vezérigazgató-helyettestől, az informatikai profilt is magában foglaló vállalati üzletág, a T-Systems vezetőjétől. A legvonzóbb befektetési célpontok közé elsősorban azokat a fejlesztőcégeket sorolja, amelyek egészségügyi, banki és kereskedelmi szoftverek, alkalmazások fejlesztésével foglalkoznak. Ezeket az ágazatokat gondolja ugyanis a legígéretesebben növekvő területeknek az utóbbi időben az IT-piacon is intenzíven terjeszkedő távközlési csoport.
A kereskedelemben például a legkeresettebbek a rádiófrekvenciás azonosítás technológiájában tudást szerzett, illetve az alkalmazásszolgáltatási (ASP) üzleti modellben működő vállalkozások. A cégcsoport nemcsak Magyarországon keresi az informatikai profilban az akvizíciós növekedés lehetőségét, hanem külföldön is – tette hozzá Papp István. Elsősorban azok az országok jöhetnek szóba, ahol a társaság a távközlési ágazatban már valamilyen szinten megvetette a lábát, vagyis főként a délkelet-európai országokban, Macedónia és Montenegró mellett Bulgáriában és Romániában is.
Közepes és kifejezetten nagy cégek is szerepeltek eddig a Magyar Telekom által az informatikai piacon történő terjeszkedés keretében megvásárolt társaságok között – a tranzakciók értéke néhány százmillió forinttól közel tízmilliárdig terjedt. A legnagyobb feltűnést az IT-piacon pár éve keltette a távközlési csoport a KFKI felvásárlásával. A hazai rendszerintegrációs és alkalmazásfejlesztési piac meghatározó szereplőjének számító, nagy értékű kormányzati projektek elnyerésében is jártas KFKI, IQSys cégeket közel tízmilliárd forintért vette meg. A Magyar Telekom a ma már leányvállalatként működő társaságokkal kívánta megalapozta látványos belépőjét ezekre a piacokra is, kihasználva a távközlés és az informatika globális integrációjának szinergiáit.
Az idén eddig két informatikai profilú céggel bővült a csoport: februárban jelentették be a KFKI-ból még 1995-ben kivált KFKI Direkt Rendszerintegrációs Kft. megvásárlását. A 1,5 milliárd forint árbevételű, 200 milliós EBITDA-jú társaság vételára 300 millió forint, a tranzakció lezárására még ebben a negyedévben sor kerülhet. Alig két hete vette meg a távközlési csoport a hazai kórházi szoftverek piacának legnagyobb szereplőjét, az ISH Kft.-t. A vállalat egy évekkel ezelőtti versenyhivatali kartellbírság kapcsán vált szélesebb körben ismertté, az ügy még nem zárult le.
A Magyar Telekomon kívül mostanában egyelőre nincs nagy tolongás a hazai felvásárlók háza táján, pedig mint mondják, most jó olcsón lehetne cégekhez jutni. Az eladó vállalkozások közül ugyanakkor azok, amelyek egy befektető számára komolyabb értéket képviselhetnek, többnyire nincsenek égető forrásszűkében, így – hasonlóan az ingatlanpiachoz – egyelőre kivárnak.
Az előző évek tendenciáiból is jól látszik, hogy elsősorban a rendszerintegrációs és a szoftvercégek a kelendőbbek, s ezek közül is inkább azok, amelyekben komolyabb fejlesztői tudás is felhalmozódott. Erre „utaznak” a külföldi befektetők is, közülük néhány régiós terjeszkedési ambíciókkal vetette meg a lábát az elmúlt években Magyarországon. Így került a varsói tőzsdén jegyzett lengyel Teta SA tulajdonába a Videoton csoporthoz tartozó, ügyviteli szoftverekkel foglalkozó VT-Soft Kft. többségi részesedése a múlt év tavaszán. A külföldi befektetővel megerősödve a vállalkozás a HR-alkalmazásokban kíván regionális piaci szereplő lenni.
Novemberben ugyancsak többségi tulajdont szerzett egy osztrák szakmai befektető, a New Frontier International GmbH (NFH) a vállalatirányítási rendszerek fejlesztésében jártas XAPT Hungary Kft.-ben, majd ugyanez a társaság vette meg egy másik hazai szoftvercég, a Grepton Kft. többségét. Az NFH célja, hogy felépítse a kelet-közép-európai régió egyik legjelentősebb informatikai szolgáltató vállalatcsoportját.
***********************************************************************************************
2009. május 30. A Magyar Telekom kórházi alkalmazásfejlesztő vállalatot vásárol
A Magyar Telekom, Magyarország vezető távközlési szolgáltatója bejelenti, hogy a mai napon a társaság megállapodást írt alá az ISH 100%-os üzletrészének megvásárlásáról. A Magyar Telekom 2009. május 29-én adás-vételi megállapodást írt alá az International System House Kft. (ISH) 100%-os üzletrészének megvásárlásáról.
Az adásvételi szerződésben megállapított cégérték 2,9 milliárd forint, amelyből levonásra kerül a tranzakció zárásának időpontjában fennálló nettó adósságállomány. Az ISH 2009. és 2010. évi pénzügyi eredményének függvényében további kifizetésekre kerülhet sor. Az ISH integrált egészségügyi informatikai rendszerek fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozik. A piacvezető cég árbevétele 2008-ban megközelítette a 2,9 milliárd forintot, EBITDA-ja 1 milliárd forint volt.
A Magyar Telekom az akvizícióval tovább kívánja erősíteni pozícióját az informatikai szolgáltatások piacán. A tranzakció lezárásához, amelyre a tervek szerint 2009. harmadik negyedévében kerülhet sor, a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges.
****************************************************************************************************
2008. október 30-án a Kutatási és Technológiai és Innovációs Tanács (KuTIT) közzétette a határozatokat, melyeket 2008. szeptember 18-i, budapesti ülésén fogadott el. Ezek többek között a következők:
1, Javaslat a budapesti ICT Proposers Day előkészítésének, szervezésének támogatására
Az Európai Bizottság 2008. novemberében publikálja a hetedik keretprogram (FP7) információs és kommunikációs technológiák (ICT) 2009-2010. évi munkaprogramját, ebben 1875 M EUR keretösszegű pályázati támogatás szakmai elvárásait definiálja. A munkaprogram tartalmára épülő projektjavaslatok előkészítését a Bizottság az FP7 során kétrészes rendezvény-sorozat keretében támogatja. Ennek első eleme a Lyonban megrendezésre kerülő novemberi ICT Konferencia, melynek célja a munkaprogram tartalmának ismertetése. Ezt követően 2009 januárjában Budapesten kerül megrendezésre az ICT Proposers Day, amely a konzorciumok kialakítását, a pályázatok előkészítését hivatott támogatni. Az FP7 ICT programban való sikeres hazai szerepléshez fontos a hazai szereplők mielőbbi felkészítése a következő kétéves munkaprogram pályázati felhívásaira, aktív részvételük a rendezvénysorozaton elengedhetetlen a minőségi konzorciumokba való bekerülésre, a projektekben való értékes hazai szerepvállalások elérésére, a sikeres pályázatok számának növelésére.
Határozat:
A Tanács megtárgyalta és egyetértett azzal, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásaiból összesen 30,87 millió forint kerüljön felhasználásra az ICT Pályázói Nap (Proposers Day) 2009. januári budapesti szervezésére, illetve a hazai kutatói közösség felkészítésére.
************************************************************************************************************************************************
2008. július 3-án megtartotta Klaszter Tanács ülését a 2007. október 3-án megalakult Magyar Infokommunikációs Technológiai Klaszter. Az ülésen a 16 klasztertagból 13 képviseltette magát. A klasztertagok a Klaszter működését érintő döntések meghozatala mellett megválasztották Papp Istvánt, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgató-helyettesét, a vállalati szolgáltatások üzletág vezetőjét a Klaszter Tanács elnökének valamint állást foglaltak amellett, hogy indulni kívánnak a közelmúltban megjelent „Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése” pályázati felhíváson, azaz akkreditálni kívánják a klasztert. Tankó Zoltánnak a Klaszter Tanács első elnökének a Klaszter tagjai köszönetüket nyilvánították ki a Klaszter megalapítása terén végzett munkájáért.
Pukler Gábor, igazgató a Magyar Telekom Nyrt. képviselőjeként a Klaszter Tanács ülésen kifejezte, hogy a Magyar IKT Klaszter az alapító okiratának megfelelően nyitott a további együttműködések iránt.
A Magyar IKT Klaszter Magyarország vezető infokommunikációs kutató-fejlesztő és a kutatásokat üzletileg is hasznosítani képes klaszterévé kíván válni.
A Magyar IKT Klaszter tagjai a klasztert létrehozó szerződésükben rögzítették, hogy
- a Klaszter tevékenységi köre a kommunikáció és informatika területére terjed ki;
- a szerződés megkötését megelőzőleg már számos projekten dolgoztak együtt különböző szerződéses, illetőleg más együttműködés keretében;
- valamennyien meggyőződtek arról, hogy jövőbeni sikeres gazdasági eredményeket kutatás-fejlesztési tevékenységük erősítésével érhetnek el, ezért valamennyien elkötelezettek a K+F tevékenységük, mind külön-külön, mind együttes fejlesztéséért, megújításáért, és
- együttesen is kívánnak infokommunikációs rendszerekre kiterjedő komplett megoldásokat nyújtani a hazai és határon túli közigazgatási, non-profit és üzleti szférának, költséghatékony, integrált és alacsony kockázatú rendszerek kialakításával, illetve ilyen szolgáltatások nyújtásával.
A Magyar IKT Klaszter tagjainak céljai:
- tudásbázisuk és versenyképességük növelése,
- munkahelyeik vonzerejének növelése elsősorban a magasan képzett munkaerő, különösen a kutatók, fejlesztők körében,
- csatlakozásuk elősegítése az Európai Unió valamely külföldi ország, vagy nemzetközi szervezet által meghirdetett K+F projektekbe, különös tekintettel az FP7 projektekre,
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mint K+F partner vonzerejének növelése az ipar körében,
- a termékorientált innovatív szemlélet és a vállalkozói szellem bátorítása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és annak társadalmi-gazdasági környezetében,
- a szellemi alkotásokból a társadalom számára hasznos termékek és szolgáltatások születésének katalizálása,
- csúcs-technológiai munkahelyteremtés elsősorban hasznosító vállalkozások, valamint más intézményekkel, szervezetekkel megvalósuló tudományos együttműködések létrejöttének támogatásával,
- export tevékenységük elősegítése,
- innovatív üzleti, képzési és munkaerő-megtartási lehetőségek azonosítása.
A Magyar IKT Klaszter céljának elérése érdekében együttműködik minden hazai és külföldi, állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, amelyek elősegítik a Klaszter céljainak megvalósítását.
